Dr. Czuczor Gergely

Ez a győzelem a Holdról is látszik, de Brüsszelből mindenképp – ezt Orbán Viktor kormányfő jelentette ki április 3-án késő este, amikor kiderült, hogy a Fidesz-KDNP zsinórban immáron negyedszer szerzett kétharmados többséget országgyűlési választásokon. S bár, az újabb győzelem talán a legelvakultabb ellenzéki szavazókon kívül senkit nem ért váratlanul, annak mértéke azért meglepetést okozott. Ezen belül is az egyik legfigyelemreméltóbb eredménynek Menczer Tamás Szél Bernadett elleni sikerét nevezhetjük, hiszen az előzetes várakozások a baloldali összefogás egyik kirakatemberének tartott politikushölgyet nevezték a párharc esélyesének. Menczer Tamás azonban, ha nem is fölényesen, de magabiztosan nyert. Győzelmének okáról, a választás eredményéből levonható tanulságokról Czuczor Gergellyel, a Fidesz választókerületi elnökével beszélgettünk.

Azt hiszem, úgy január körül már lehetett érezni, sejteni, hogy számunkra jól alakulnak a dolgok. A politikai, pénzügyi stabilitás, az eredményes gazdaságpolitika a 7 százalékos növekedéssel, a sikeres vírus elleni védekezés, valamint a nyugdíjasok, családosok kiemelt támogatása és a 25 év alattiak szja-mentessége voltak a pozitív előjelek, de a győzelem ilyen méretű nagysága meglepett – kezdi a beszélgetést a budaörsi politikus.

Ehhez az újabb kétharmados győzelemhez kellett a magyar ellenzék is?

Kétségtelen, szerintem ott dőlt el a versenyfutás, amit az ellenzéki összefogás az úgynevezett előválasztás után csinált. Az ellenzék kampánya nehézkessé, amolyan gólemlábakon mozgó valamivé alakult át. Az októberi előválasztás látszólag adott egy felpattanást, lendületet az ellenzéknek, de ezt nemhogy kihasználni nem tudták, hanem maguk a főszereplők elég gyorsan meg is törték.

Mi lehetett ennek az oka?

Az egyik fontos tényező szerintem Karácsony Gergely októberi cselekedete volt, aki egy közvélemény-kutatás eredményeire hivatkozva úgy döntött, hogy megtagadva százhetvenezer szavazó akaratát, visszalép Márki-Zay Péter javára. Tehát egy 500 fős mintavétel eredményére hallgatva, inkább lemond a jelöltségről, csak nehogy dékás Dobrev Klára győzzön. Majd teátrálisan átadja a helyét egy olyan embernek, aki számukra is egy sötét ló volt, akiről gyakorlatilag ők is csak annyit tudtak, hogy polgármesterként nyert Hódmezővásárhelyen, de igazából nem látták még országosan kampányolni. Mit üzentek ezzel nekünk? Hiába a választói akarat, az ellenzéki előválasztás egy színfalak mögötti, politikai egyezkedéssé vált, ahol nem az volt a lényeg, hogy közülük a legjobb győzzön, hanem, nehogy véletlenül a Gyurcsányné. Itt már nagyjából ki is derült, hogy mit gondolnak az emberekről. Megcsinálnak egy előválasztást, ahol megkérdezik az embereket, majd azt teljesen figyelmen kívül hagyva, inkább egy közvélemény-kutatásra hallgatnak. Ebből egyértelművé vált – gondolom a saját szimpatizánsaiknak is -, hogy az úgynevezett „egységes ellenzék” minden csak nem egységes. Majd elkezdődött Márki-Zay Péter ámokfutása. Aki képes volt fél napon belül homlokegyenest úgy mást mondani, hogy szemérmetlenül letagadta a korábbi állítását, majd vérigsértette a komplett magyar társadalmat. Ez persze csak az érem egyik oldala, mert a másikon ott van az Orbán-kormány következetes és 12 éve sikeres nemzeti politikája, a határozott és egyértelmű válaszai, amit a most felmerülő, nehéz kérdésekre, a válsághelyzetekre is ad. Ez a vitathatlan tény áll leginkább a negyedik kétharmados sikerünk mögött.

Ennek az ellenzéki összefogásnak a története itt Budaörsön különösen tanulságos lehet, hiszen vannak olyan vélemények, amelyek szerint ennek kitalálóit a városunkban történt politikai események is ihlették?

Igen, ez teljesen így van. Sőt, maga Wittinghoff Tamás volt a teljes ellenzéki összefogás egyik fő képviselője. Ha visszagondolunk, hogy ezt a lehetőséget először Karácsony Gergely vetette fel talán még 2012-ben és a gondolatmenetét csak megerősítette az, ami Budaörsön történt azóta történt. Nevezetesen, hogy Wittinghoff Tamás kenyérrel, vagy korbáccsal, de maga alá terelte itt a városban az összes baloldali és liberális szereplőt és 2014-ben politikai értelemben gyakorlatilag letarolta Budaörsöt, majd megtette ezt 2019-ben is. Itt ugyanakkor ebből az autoriter összeállásból nincs kibeszélés, egyedül Wittinghoff Tamás hangja hallatszik. Csak ő harcol, ő nyilatkozhat, ő tehet lényegi előterjesztéseket. Az egyetlen, amit látszólag nem ő tesz meg, az félévente egy előterjesztés, az pedig az ő jutalmáról szól. Érdemes megnézni a testületi üléseket, a polgármestert leszámítva szinte csak mi helyi ellenzékiek szólalunk fel. A többi képviselőnek gyakorlatilag nincs más feladata, csak csendben, néha az orrukat befogva tenni a dolgukat és megszavazni azt, amit Wittinghoff akar. Országos szinten azonban mégsem állt össze a Wittinghoff-képlet, a kétszer-kettő nem lett négy, hanem három, sőt inkább kettő. A Jobbik ugyanis hiába szállt be az összefogásba, ezt rengeteg ellenzéki szavazó nem tudta elfogadni. Sok jobbikos érthető módon nem tudta elfogadni a közös platformot Gyurcsány Ferenccel. Ott vannak ugyanakkor az úgynevezett bizonytalan szavazók. Döntő többségük úgy látta, a jelen helyzetben csak az Orbán-kormány tud megfelelő és megnyugtató válaszokat adni, így gyakorlatilag a fővárost kivéve mindenhol nagy többségbe került a Fidesz-KDNP, megszerezve több mint 3 millió választópolgár támogatását. Ilyen felhatalmazásra nem volt példa a rendszerváltozás óta.

Itt ebben a választókörzetben Menczer Tamás révén kormánypárti siker született. Uyanakkor itt Budaörsön Szél Bernadett kapott több szavazatot. Ennek mi lehet az oka?

Először is kezdjük azzal, hogy Menczer Tamás remek munkát végzett a kampányban. Számos találkozó alkalmával megismerték a választók, lendületével tetterős, agilis jelöltként mutatkozott be. Sikerével újabb négy évig fideszes képviselője lesz Pest megye 2. számú választókerületének. Köszönöm mindazoknak, akik támogatták a jobboldali jelöltet Budaörsön is a szavazatukkal. Ez tizenhét település közös sikere. Nézzük ezzel szemben mit csinált Szél Bernadett az elmúlt tíz évben. Országgyűlési képviselőként a választókerület érdekében gyakorlatilag érdemi munkát nem végzett. Egyetlen megvalósult, hozzá köthető beruházás, vagy sikeres előterjesztést nem tudott felmutatni az itt élőknek. Helyette a botránypolitizálásban versengett a baloldali térfél szereplői között. Akkor mégis miért ez lett a helyi eredmény? Itt Budaörsön, Budapesthez hasonlóan egyfajta balliberális véleményburok működik. Ezt Mérő László matematika-professzor fogalmazta meg a legsarkosabban, aki azt mondta, nem a vidékiek agya van átmosva az úgynevezett Fidesz-propagandával, hanem a hozzá hasonló ellenzéki budapestieké a baloldali propagandával. Ők, a belvárosi értelmiségiek részesülnek nap mint nap, olyan véleménydiktatúrából, amely miatt nem látják a valóságot. Úgy gondolom, ez lehet a helyzet itt Budaörsön is. Egy olyan politikai, média véleménybuborékban van a település, amely gyakorlatilag 99%-ban csak a liberális és baloldali álláspontot visszhangozza. Wittinghoff Tamás a rendelkezésére álló jelentős anyagi forrásokat többek között ennek a buboréknak a fenntartására fordítja. Ez a véleménydiktatúra látszik a testületi üléseken is, ahol semmiféle teret nem kaphatnak a jobboldali vélemények, csak a polgármester által diktált liberális nézetek engedélyezettek. Ha ezzel szemben foglalok állást egy testületi ülésen, akkor akár háromszor egymás után megvonja tőlem a szót egy napirend tárgyalásánál. Kérdem én, hol itt a véleményszabadság? Közvetett módon Wittinghoff Tamás is okolható a megsemmisítő ellenzéki vereségért, hiszen úgy gondolta, hogy az általa Budaörsön kialakított helyi autokratikus rendszert Magyarországon is alkalmazni lehet. Igen ám, de országosan nem létezik ez a fajta „budaörsi véleménydiktatúra”, ugyanis hallani lehet más, józanabb hangokat is a médiaplurailzmusnak hála. Helyben tehát az lehet a valódi feladatunk, hogy ezt a nem igazán a tényekre, valóságra építő véleménybuborékot kipukkasszuk.

Sokak szerint Wittinghoff Tamás ilyen szintű beleszólása az országos politikába Budaörs érdekeit veszélyeztetheti, hiszen gyakorlatilag képtelenség bármilyen érdemi kommunikáció közte és a kormány között. Ön szerint ettől mennyire kell tartanunk?

Nemrégiben összeszámoltuk, hogy mekkora állami forrásban részesült Budaörs az elmúlt 10 évben. Nos, a 2013/2014-es, mintegy hat és fél milliárd forintos adósság-konszolidációt, tehát, amikor a kormány rendezte az önkormányzatok tartózásait, beleszámítva mintegy 13 milliárd forintot kapott Budaörs a kormánytól. Nem mondhatjuk tehát, hogy egy elnyomott, vagy büntetett település lennénk. A Fidesz országos kétharmados győzelme miatt szerintem Wittinghoff Tamásnak el kell gondolkodnia, hogy érdemes-e továbbvinnie ezt a fajta ál-szabadságharcos hozzáállását. Országosan az általa képviselt értékrend, mondanivaló, mint látjuk kudarcot vallott. Kérdés tehát, hogy ez az úgymond rebellis viselkedés meddig biztosít túlélést számára, meddig tud ennek a véleménydiktatúrának köszönhetően olyan ügyeket megúszni sértetlenül, mint például az a bizonyos szexbotránya. Ennek itt Budaörsön alig volt visszhangja, ugyanakkor országos szinten erkölcsileg negatív megítélés alá vonta az egész települést. A mai napig, ha meghallják, hogy budaörsi vagyok, sokszor az az első reakció, hogy ja, ott van az a polgármester, aki… Azt gondolom, nekem, helyi kormánypárti politikusnak pont az a feladatom, hogy együttműködve a térség képviselőjével, Menczer Tamással olyan dolgokat tegyünk, mutassunk fel közösen, amelyek azt bizonyítják, hogy Budaörs számára nagyobb lehetőségeket biztosít a kormánnyal való együttműködés, mint a jelenlegi polgármester által képviselt ellenségeskedés.
- fela -